Mi a különbség a kiegészítők, a gyógyszerek és a vitaminok között?
A vitamin- és ásványianyag-hiány okai
A kiegyensúlyozott táplálkozás az egészséges életmód alapvető része. Erősíti az emberi egészséget és immunitást, segít megbirkózni a betegségekkel és felépülni. Az élelmiszer biztosítja a szervezetünk számára mindazt, amire szüksége van: energiát, tápanyagokat és biológiailag aktív anyagokat, beleértve a különböző kémiai elemeket, vitaminokat és ásványi anyagokat.
A modern ember mégis folyamatosan szembesül a mikrotápanyaghiány – vitaminok (hipovitaminózis), makro- és mikrotápanyagok – problémájával. Például Oroszország városi lakosságának 10-15%-át és vidéki lakosságának 13-35%-át érintik a különböző betegségek és patológiák, amelyek az étrend jódhiányával kapcsolatosak. Eközben az oroszok 80%-a szenved az omega-3 zsírsavak hiányától, amelyek megelőzik a szív- és érrendszeri betegségeket, és támogatják az egészséges látást, az agyat és más rendszereket és szerveket.
Akkor miért nem biztosít számunkra a táplálkozás mindent, amire szükségünk van? A szakértők szerint ennek a problémának több oka is van.
Először is, a napi táplálékmennyiség csökkenése és egyidejűleg a kalóriatartalom növekedése, ami a zöldségek és gyümölcsök arányának csökkenése, valamint a zsíros húsok és az úgynevezett „gyors” szénhidrátok arányának növekedése miatt következik be az étrendben. A modern ember fizikai aktivitása sokkal alacsonyabb, mint száz évvel ezelőtt, ezért kevesebb táplálékra van szükségünk. Ennek két kellemetlen következménye van: a modern ember gyakran túlfogyasztja magát, de nem jut elegendő tápanyaghoz, vitaminhoz és ásványi anyaghoz a legfontosabb élettani és biokémiai folyamatok fenntartásához.
Másodszor, a kiegyensúlyozatlan étrend, amelyet a lakosság nagy része követ. Az oroszok étrendjét például a zsíros, cukorban gazdag, finomított, értékes mikrotápanyagokban szegény élelmiszerek túlsúlya jellemzi. A gazdasági nehézségek és az élelmiszerárak emelkedése miatt sokan nem engedhetik meg maguknak a jó minőségű gyümölcsöt, zöldséget, húst és halat.
Harmadszor, a mikrotápanyag-hiányt belső problémák vagy betegségek is okozhatják. Például a bélflóra egyensúlyhiánya (diszbakteriózis), amely felelős egyes B-vitaminok és a K-vitamin szintéziséért, valamint a mikrotápanyagok általános felszívódásáért.
A táplálékból hiányzó vitaminok és ásványi anyagok pótolhatók különböző étrend-kiegészítőkkel* és speciális készítményekkel. Használatuknak különböző módjai vannak. Például bizonyos élelmiszerekhez adhatók. Egyes országok például nemzeti programokat dolgoztak ki a víz fluorizálására, a só jódozására és a pékáruk vitaminokkal való kiegészítésére. Ezenkívül értékes tápanyagok állíthatók elő étrend-kiegészítők formájában, amelyeket az egyén igényei szerint egyénileg választanak ki.
Mik azok az étrend-kiegészítők?
A táplálékkiegészítők tápanyagkomplexek, amelyek általában vitaminokat, ásványi anyagokat és fitonutrienseket tartalmaznak. Ezek lehetnek egyféle tápanyagot tartalmazó monotermékek, vagy olyan összetett termékek, amelyek összetevői kifejezetten a vitaminok, ásványi anyagok és fitonutriensek egy adott kombinációjának emberi szükségletét elégítik ki.
A táplálékkiegészítők és a gyógyszerek közötti különbség
Miben különböznek az étrend-kiegészítők a gyógyszerektől? A fő különbségek az összetevőkben, azok rendeltetésszerű használatában és az állami nyilvántartásba vételi eljárásban vannak.
Tény, hogy a gyógyszerek a világ minden országában hosszú állami regisztrációs folyamaton mennek keresztül. Magyarországon az eljárást az Egészségügyi Minisztérium határozza meg és bonyolítja le. Maga az eljárás viszonylag kevés időt vesz igénybe – 160 napot. A gyártónak azonban évekig is eltarthat a felkészülés, mivel össze kell állítani a gyógyszer úgynevezett regisztrációs dokumentációját. Nemcsak a gyógyszer előállítására és felírására vonatkozó információkat tartalmazó dokumentumokat tartalmaz, hanem a farmakodinamikai, farmakokinetikai és toxikológiai vizsgálatokról szóló jelentéseket, valamint a klinikai hatékonysági és biztonságossági vizsgálatok eredményeit is.
A táplálékkiegészítők nyilvántartásba vétele szintén komoly és felelősségteljes eljárás. Az étrend-kiegészítők gyártóinak klinikai vizsgálatok eredményeivel kell igazolniuk termékeik biztonságosságát.
A nyilvántartásba vételi eljárás megszervezésének eltérő megközelítése nem véletlen. Definíció szerint az étrend-kiegészítők célja, hogy kompenzálják az élelmiszerekben lévő bizonyos anyagok hiányát, megelőzzék és támogassák a szervek és rendszerek élettani tevékenységét, és segítsék a szervezetet a környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásban. Nem véletlen, hogy az étrend-kiegészítőket „étrend-kiegészítőként” ismerik.
A gyógyszerek célját az orosz jogszabályok úgy határozzák meg, mint a betegségek megelőzése, diagnosztizálása, kezelése, rehabilitációja, valamint a terhesség megőrzése, megelőzése vagy megszakítása. Ezek tartalmazhatnak olyan hatásos összetevőket, amelyek nem találhatók meg az élelmiszerekben, és amelyek szükségessége nem feltétlenül fiziológiai. Ezért a gyógyszereket csak gyógyszertárakban lehet megvásárolni, és sok közülük csak orvosi vényre szedhető. Csak szakorvos által előírt módon szabad szedni.